Chip típusa
A különböző munkadarab anyagok és a különböző forgácsolási körülmények eltérő mértékű deformációt mutatnak a vágási folyamat során, ami eltérő forgácsot eredményez. A forgácsolási folyamat során bekövetkező deformáció mértékétől függően a forgács négy különböző típusba sorolható
1) Sávos forgácsok
A sávos forgács alsó rétege sima, a felső felülete szőrös, nem látható repedés. Műanyag fémanyagok, például lágyacél, réz, alumínium és temperöntvény vágásakor könnyű megszerezni ezt a forgácsot, ha a vágási mélység kicsi, a vágási sebesség nagy, és a vágó viszonylag nagy dőlésszöggel rendelkezik. Szalagforgácsok kialakulásakor a vágási folyamat simább, a forgácsolóerő kevésbé ingadozik, és kisebb a megmunkált felület felületi érdesség értéke.
2) Nodális chipek: A csomóponti chipeket összenyomott chipeknek is nevezik. Az ilyen forgácsok alsó része néha megreped, és a felső felület észrevehetően szaggatott. A csomóponti forgácsok többnyire alacsony plaszticitású fémanyagokon (például sárgarézeken) jelennek meg, csomózott forgácsok pedig gyakran kis vágási sebesség, nagy vágási mélység és kicsi szerszámok dőlésszöge esetén keletkeznek. Ez a chip akkor is könnyen beszerezhető, ha a folyamatrendszer nem elég merev, és szénacél anyagokat dolgoznak fel. Extrudált forgácsok keletkezésekor a vágási folyamat nem túl stabil, a forgácsolóerő nagymértékben ingadozik, és a megmunkált felület felületi érdességértéke nagy.
3) szemcsés forgács
Könnyű osztály
A szemcsés forgácsot egységchipnek is nevezik. Ez a forgács akkor keletkezik, amikor a műanyag fémeket nagyon alacsony forgácsolási sebességgel és nagy vágásmélységgel, kis vagy negatív dőlésszöggel vágják. Amikor az egységforgács keletkezik, a vágási folyamat nem stabil, a forgácsolóerő nagymértékben ingadozik, és a megmunkált felület felületi érdességértéke nagy.
4) Forgács aprítása
Törékeny fémek (öntöttvas, bronz stb.) vágásakor az anyag csekély plaszticitása és szakítószilárdsága miatt a vágóélhez és a gereblye felületéhez közeli lokális fém a vágórétegben látható képlékeny deformáció nélkül összenyomódik, szabálytalanul alakul ki. töredezett chipek. Minél keményebb a munkadarab anyaga, annál kisebb a szerszám dőlésszöge, és minél nagyobb a fogásmélység, annál nagyobb a valószínűsége a forgácsolásnak. Forgács keletkezésekor a forgácsolóerő erősen ingadozik, a megmunkált felület egyenetlen vágóéle könnyen sérülhet. A vágási erők és a vágási hő a vágóélen összpontosul.
