Szia! Lapos keményfém vágószerszámok szállítójaként gyakran kérdeznek tőlem ezeknek a remek szerszámoknak a vágási mechanizmusáról. Úgyhogy úgy gondoltam, mélyen belemerülök ebbe a témába, és megosztok veletek néhány meglátást.
Először is beszéljünk arról, mik azok a lapos keményfém vágószerszámok. Ezek a szerszámok keményfémből készülnek, amely egy szuperkemény anyag, amely szénből és olyan fémből áll, mint a volfrám. Tartósságukról, nagy hőállóságukról és sokféle anyag átvágásáról ismertek, a fémektől a műanyagokig.
A lapos keményfém vágószerszámok vágómechanizmusa a nyírás elvén alapul. Amikor a szerszám érintkezésbe kerül a munkadarabbal, a keményfém lapka éles szélei olyan erőt fejtenek ki, amely az anyag deformálódását okozza, és végül kis forgácsokban eltörik. Ez a folyamat hasonló ahhoz, ahogy egy olló átvágja a papírt, de sokkal kisebb és pontosabb léptékben.
Bontsuk le a vágási folyamatot néhány fő lépésre:
1. Eljegyzés
Az első lépés az, amikor a vágószerszám érintkezik a munkadarabbal. A lapos keményfém vágószerszám formája és kialakítása itt döntő szerepet játszik. Például a2 Fuvola Lapos végű marókét vágóéllel van kialakítva, amelyek elkezdenek belemélyedni az anyagba. Az a szög, amellyel a szerszám megközelíti a munkadarabot, vagyis a dőlésszög, befolyásolja, hogy a szerszám milyen könnyen tud áthatolni az anyagon. A pozitív dőlésszög azt jelenti, hogy a vágóél olyan szögben van megdöntve, amely elősegíti, hogy simábban vágjon bele az anyagba, csökkentve a szükséges forgácsolóerőt.
2. Deformáció
A szerszám bekapcsolása után a vágóél előtti anyag deformálódni kezd. Ez az alakváltozás a rugalmas és képlékeny deformáció kombinációja. A rugalmas deformáció olyan, mint amikor kifeszítünk egy gumiszalagot, és az visszanyeri eredeti formáját. De ahogy a forgácsolóerő növekszik, az anyag eléri folyáshatárát és képlékeny deformáción megy keresztül. Ez azt jelenti, hogy nem tér vissza eredeti alakjába, és elkezd körbefolyni a vágóél körül.
3. Forgácsképződés
Ahogy az anyag tovább deformálódik, végül forgácsok formájában elszakad a munkadarabtól. A kialakult forgács típusa sokat elárul a vágási folyamatról. Különféle típusú chipek léteznek, például folyamatos chipek, szegmentált chipek és nem folytonos chipek. Folyamatos forgácsok általában képlékeny anyagok, például alumínium vágásakor keletkeznek. Ezek a chipek hosszúak és szalagszerűek. A szegmentált forgácsok gyakrabban fordulnak elő közepes rugalmasságú anyagok vágásakor, és úgy néznek ki, mint egy sor összekapcsolt szegmens. Törékeny anyagok, például öntöttvas vágásakor nem folytonos forgácsok keletkeznek, amelyek apró darabokra törnek.
4. Nyírás
A tényleges vágási művelet főként nyírási folyamat. A lapos keményfém szerszám vágóéle pengeként működik, és nyíróerőt fejt ki az anyagra. A nyírási sík az a terület, ahol az anyagot vágják. Ennek a nyírási síknak a szögét, amelyet nyírási szögnek neveznek, olyan tényezők befolyásolják, mint a szerszám dőlésszöge, a vágási sebesség és a munkadarab anyagának tulajdonságai. A nagyobb nyírási szög általában kisebb vágóerőt és jobb forgácsképződést jelent.
5. Hőtermelés
A vágás olyan folyamat, amely sok hőt termel. Ehhez a hőhez hozzájárul a szerszám és a munkadarab közötti súrlódás, valamint az anyag deformációja. A lapos keményfém vágószerszámok nagy hőállóságuk miatt kiválóan kezelik a hőt. A túlzott hő azonban továbbra is problémákat okozhat, például a szerszámkopást és a munkadarab felületének károsodását. Ezért gyakran használnak hűtőfolyadékot a vágási folyamat során a hőmérséklet csökkentésére és a vágási teljesítmény javítására.
6. Szerszámkopás
Idővel a vágószerszám kopni kezd. Különböző típusú szerszámkopások léteznek, például oldalkopás, kráterkopás és orrkopás. Oldalkopás lép fel a vágóél azon oldalán, amely érintkezik a munkadarabbal. A kráterkopás a szerszám gereblye felületén történik, ahol a forgácsok átcsúsznak. Az orrkopás hatással van a szerszám hegyére. A vágómechanizmus megértése segít előre jelezni és kezelni a szerszámkopást. Például a forgácsolási paraméterek, például a vágási sebesség, az előtolás és a fogásmélység beállításával csökkenthetjük a szerszámkopás mértékét és meghosszabbíthatjuk a szerszám élettartamát.
Most beszéljünk a lapos keményfém vágószerszámok különböző típusairól, és arról, hogy ezek vágómechanizmusai hogyan változhatnak.
Keményfém marókszéles körben használják a megmunkálási műveletekben. Különböző furulya-konfigurációkban kaphatók, például 2 furulyával, 3 furulyával, 4 furulyával stb. A hornyok száma befolyásolja a vágási teljesítményt. Például a65HRC 4 fuvola lapos végű marónagy keménységű anyagokhoz készült. A négy horony több vágóélt biztosít, ami növelheti az anyagleválasztási sebességet. Ugyanakkor több energiát is igényelnek, és több hőt tudnak termelni, mint egy 2 hornyos maró.
Összefoglalva, a lapos keményfém vágószerszámok vágószerkezete összetett, de lenyűgöző folyamat. Ez magában foglalja a mechanikai erők, az anyag deformációjának és a hőtermelés kombinációját. Beszállítóként megértem a kiváló minőségű szerszámok biztosításának fontosságát, amelyek célja ennek a vágási folyamatnak az optimalizálása. Legyen szó kis műhelyről vagy nagy gyártóüzemről, a megfelelő lapos keményfém vágószerszámok nagymértékben javíthatják termelékenységét és termékei minőségét.
Ha többet szeretne megtudni lapos keményfém vágószerszámainkról, vagy kérdése van a vágószerkezettel kapcsolatban, forduljon bizalommal. Mindig szívesen csevegünk, és segítünk megtalálni a legjobb eszközöket az Ön speciális igényeihez. Kezdjünk egy beszélgetést, és nézzük meg, hogyan dolgozhatunk együtt a megmunkálási műveletek javításán.
Hivatkozások
- Trent, EM és Wright, PK (2000). Fémvágás. Butterworth-Heinemann.
- Kalpakjian, S. és Schmid, SR (2009). Gyártástechnika és technológia. Pearson Prentice Hall.
