Tömör keményfém maró szára
A tömör keményfém marószár szára főként egy egyenes szárból áll egy komplett hengerrel (lásd 3-35. ábra) és egy hengeres szárból egy forgácsolósíkkal (közismert nevén "oldalra szerelt" vagy "oldalra szerelt"). ).
3-35
Egyenes szár
Az egyenes szárú maró szára egy komplett henger, így maga a szár is jó pontossággal és befogási központosítással rendelkezik. Az úgynevezett egyenes szár nem jelenti azt, hogy a szár átmérője és a D. munkadarab átmérője azonos alapméretű. Néha a D munkadarab átmérője nagyobb, mint a szár átmérője (Dd), amelyet "zsugorodásnak" neveznek; Másrészt a munkadarab D átmérője kisebb lesz, mint a szár átmérője (D.
Az egyenes szár általános befogási módszerrel (például rugós tokmány) történő rögzítésekor a fő a súrlódásra támaszkodik, ezért néha a szorítóerő nem elegendő. Ha egyenes szárszerkezetet használnak egy nagy spirális szögű maróhoz, amely nagy axiális erővel rendelkezik, könnyebb a tokmány kihúzása, különösen akkor, ha az 3-5a ábrán látható "kivágás" jelenség lép fel.
Ezért, ha oldalmaráshoz/horonymaráshoz nagyméretű csigavágót használ, használjon biztonságosabb tokmányt, például elektromos tokmányt vagy biztonságos zárral ellátott tokmányt, vagy használhat hengeres szárat vágósíkkal a leírtak szerint. alatt.
A forgácsolósíkkal rendelkező hengeres szárú tömör keményfém szármaró másik fontos szárszerkezete a forgácsolósíkkal ellátott hengeres szár (lásd a 3-37 ábrát). A vágósíkkal rendelkező vágógép meghajtása nem a súrlódástól, hanem a vágósík kényszerű hajtóerejétől függ, így nincs csúszás. Ugyanakkor a forgácsolási sík axiális irányban is korlátozza a marót, és a "szerszámesés" jelensége nem fordul elő.
3-36
3-37
Hengeres szár vágósíkkal.
A tömör keményfém szármarók másik fontos szárszerkezete a hengeres szár vágósíkkal (lásd a 3-37 ábrát). A vágósíkkal rendelkező vágógép meghajtása nem a súrlódástól, hanem a vágósík kényszerű hajtóerejétől függ, így nincs csúszás. Ugyanakkor a forgácsolási sík tengelyirányban is korlátozza a marót, és a "szerszám leesés" jelensége a maró kihúzásakor nem jelentkezik.
A szár átmérőjétől függően ez a szerkezet lehet a 3-37 ábrán látható, csak egy vágósíkkal, vagy nagyobb két vágási síkkal. Ez a kettő nem két szabvány, hanem csak kétféle szabványos szár, különböző méretű szegmensekben. Mivel azonban a két forgácsolósík szerkezetét akkor használják, ha a szár átmérője nagyobb vagy egyenlő, mint 25 mm, a 20 mm-es és az alatti maró alapvetően egy vágósík szerkezet.
A vágási sík miatt a szár súlypontja elméletileg kissé eltér a szár tengelyétől, ez pedig a nyomófelület oldalán van. Ezt használjuk fel a következő elemzésben.
Bár ezzel a szerkezettel elkerülhető a súrlódás által hajtott egyenes szár néhány problémája, három hátránya is van.
1) Az első hátrány, hogy nem jó a szerszám és a szerszámtartó koaxialitása. A vágósíkkal ellátott hengeres szár és a rögzítéshez szükséges hengeres furat között elméletileg mindig van egy kis hézag. Amikor a hengeres szárat a szerszámtartó kerek furatába helyezzük, és csavarral rögzítjük, a szerszámot oldalra nyomjuk, és a befogási állapotát a 3-38 ábra mutatja, a szerszám tengelye és tengelye a szerszámtartó eltolást eredményez, ami a szerszám és a szerszámtartó különböző tengelyeit eredményezi.
2) A második hátrány a gyenge érintkezési merevség. Amint az a 3-38 ábrán látható, a vágó befogása után a vágó egyik oldalán keskeny érintkezési sáv van a szárral, míg a másik oldalon nincs. Az érintkezési zóna mérete és az üreg mérete szűk, a rés pedig túl nagy, ami az érintkezési felület könnyen deformálódását okozza, és ez a deformáció hátrányosan befolyásolhatja a szerszámtartó cserélhetőségét.
3) A harmadik hátrány, hogy a dinamikus egyensúly nem ideális. A maga a lapító szerkezet okozta kiegyensúlyozatlanságon kívül, mint például a szerszámtartó súlypontjának és a szerszámtartó tengelyének kis excentricitása, amelyről korábban már szó esett, ezt az egyensúlyhiányt súlyosbítja a tömörítési folyamat. Ez nagyon hátrányos a nagy sebességű megmunkálásnál.
3-38
