A bajuszok képesek elnyelni az ötvözött repedés terjedésének energiáját, és az elnyelt energia nagyságát a bajuszok és a mátrix kötési állapota határozza meg. Amikor a bajuszokat a külső terhelés alatt kihúzzák az ötvözet mátrixból, a külső terhelési energia egy részét az interfész súrlódása miatt fogyasztják el, hogy elérjék az edződés célját. Az edzáló hatást befolyásolja a bajuszok és az interfész közötti csúszási ellenállás. A bajusz és az aljzat interfésze között nagy kötőerőnek kell lennie, hogy a külső terhelés hatékonyan átvihető legyen a bajuszra, és a kötőerő ne legyen túl nagy a megfelelő kihúzási hossz biztosításához. Repedéselhajlás-edzettség: Amikor a repedéscsúcs a mátrixénál nagyobb rugalmas modulussal találkozik a második fázissal, a repedés eltér az eredeti haladási iránytól, és kitágul a két fázis interfésze mentén vagy a mátrixon belül. Mivel a repedés nem síktörése nagyobb törési felülettel rendelkezik, mint a síktörés, több külső energiát képes elnyelni, ezáltal elérve a szívósság növelésének hatását.
A nagy rugalmasságú modulusú bajuszok vagy részecskék hozzáadása a mátrixhoz repedési elhajlást és edzelő mechanizmust okozhat. Amikor a mátrix eltörik, a bajuszok elbírják a külső terhelést, és hídkapcsolatként működhetnek a törött repedési felületek között. Az áthidalt bajuszok erőt generálhatnak a mátrixon, hogy bezárják a repedéseket, és külső terheléseket fogyasztanak a munka elvégzéséhez, ezáltal javítva az anyag szívósságát.
